Marci zseniális tojásrántottája

Ilyen finomságot kap a Cervi reggelire, amikor a férje úgy dönt kényezteti kicsit. Van benne sonka, sajt, pritaminpaprika, egy kis tojás is akad, sőt még hagyma is szokott, de az ma nem volt itthon... Annyira kapós volt, hogy mire észbe kaptunk, hogy le kellene fényképezni, már a fele a bendőkben csücsült...

Már sokan próbálhattátok a Marci féle tojásrántottát, tudjátok miről beszélek! De aki még nem próbálta, annak sem késő, Balin majdnem minden megtalálható hozzá, ez lesz a welcome-reggelitek! ;)

KRESZ vizsga az esélytelenek nyugalmával

Egy korábbi bejegyzésben írtunk arról, hogyan közlekednek a balinézek és valahol azt is megemlítettem, hogy szerény személyem eddig nem sokszor került kapcsolatba a kétkerekű motoros jószággal. Utasként. Vezetőként pedig konkrétan nulla alkalommal. Viszont magas százalékban lehet valószínűsíteni, hogy kint mi is ilyesmi gépsárkányokon fogunk csapatni, ezért úgy döntöttünk, megtanulunk motorozni!

Nem is olyan régen bevezettek egy új jogosítvány kategóriát, B125 a neve, ami egy kiegészítő kategória és olyanoknak találták ki, akiknek már megvan a B-s jogosítványuk. Egyébként csak a 125 ccm alatti motorokat lehet vele vezetni. Ezt pont nekünk találták ki! Annyi módosítással, hogy mi nem a papírra hajtunk, mi motorozni szeretnénk megtanulni.

A motorozni tanulás első és elengedhetetlen feltétele a KRESZ vizsga! Addig nem mehetünk a rutin pályára (sem), amíg ez nincs meg. Az elméleti oktatáson hamar túlestünk, Marci kb 20 percet töltött a teremben, az én jelenlétem már akár a 40 percet is elérte, aláírtuk a papírokat és mehettünk is. Viszont ez alatt a 40 perc alatt hallottam hasznos információkat, tehát mégsem volt teljesen haszontalan időtöltés!

A vizsgánk pedig tegnap, pénteken volt. Semmiben nem hasonlított a 16 évvel ezelőtti papíron tollal töltögetős élményhez… Érintőképernyős monitor, a végén azonnal kiköpi, hogy sikerült-e vagy sem, nem kell a manikűrösömnek munkát generálnom azzal, hogy rágom a körmeimet az eredményre várva…

Felemás siker lett a vége: egy igen - egy nem arányban mentünk át rajta. És ezért ne tessék minket megszólni! Mivel egy pár órát foglalkoztam a tesztek gyakorlásával a héten, bátran állíthatom, hogy a 16 éves jogosítványom rutinjával, az akkor megtanult elmélettel és az azóta felcsipegetett gyakorlattal, olyan simán estem pofára a gyakorlóteszteken, hogy öröm volt nézni. (5-ből 4-en csúnyán nem mentem át..) Nem triviális az biztos!

De mi a vigaszdíja annak a fiúnak, akinek majdnem sikerült a vizsgája és a jutalma annak a lánynak, akinek csak 6 hibapontja volt? Egy romantikus ebéd kettesben! :)

A Fake-Carbonara

Mindenkit megnyugtatok, nem vagyok és terveim szerint nem is leszek gasztroblogger! Akkor honnan ez a fixáció az ételek iránt? Nem tudom. De hiszek abban, hogy jót és finomat enni fontos! És ha már finom / érdekes étellel találkozom, akkor az megérdemli, hogy megemlékezzünk róla.

Legjobb igyekezetünk ellenére is feladtuk Marcival, hogy itthon nagy háztartást vezessünk és minden nap főzzünk. Így csak akkor főzünk, amikor nagyon megkívánunk valamit, vendégeket várunk vagy csak jólesik főzni. A mai alkotás a jólesik és finom kategóriába tartozik, nem mellesleg végül vendégek is akadtak hozzá.

A Fake-Carbonara lényege, hogy fogalmam nincs hogyan készül az igazi... Egyszer ettem valahol, megtetszett és itthon készítettem valami hasonlót. Azt tudom, hogy tojás egy ponton kell bele, de mivel nekem ez a nyers tojás dolog bizarr, nagyon gyorsan kihagytam. Milyen lett a végeredmény? Marcinak ízlett, a vendégeknek ízlett, nekem ízlett. Kell ennél több?

Összeült az ötye

Mivel a barátnőim nem jöttek ki Balira, amíg kint voltam, várnunk kellett a találkozással addig, amíg hazajövök. Mikor ez az akadály elhárult, gyorsan szerveztünk is egy találkozót, hogy megbeszéljünk az élet nagy dolgait.

Még decemberben találtunk egy helyes kis pizzériát a Batthyány téren. Mivel még nem helyeztek hatályba távoltartó végzést velünk szemben, ezt a kedvező helyzetet kihasználva, most is őket tiszteltük meg látogatásunkkal.

A több finomabbnál finomabb pizza közül egyet szeretnék kiemelni: a Bali nevűt! Már csak hivatalból is ezt kellett rendelnem, de nagyon jól választottam: paradicsomszósz, csirkemell, ananász, mozzarella, szárított paradicsom, egyszerűen mennyei! 

Istanbul, ou-ou-oooooo, Istanbul...

Szerencsére nyomtatásban nem mennek át a hangok, így megkímélek mindenkit attól, hogy ezt a dalt most élőben kelljen meghallgatnia tőlem. :)

Kuala Lumpur után még egy megálló válaszott el Budapesttől és Marcitól. 11 óra 11 perc repülés után, ami szerencsére mentes volt minden, de tényleg minden turbulenciától, rázkódástól és széllökéstől (még a szomszédom sem fészkelődött sokat), sikeresen és vajpuhán landoltunk Istanbulban (ez igazi leszállás volt és nem csak megérkezés :) ).

Megelőzve a tömeget, elsők között átmentem a security, beléptem a tranzit paradicsomba és máris bevetettem magam a Starbucksba. Bár szerintem a kávéjuk íze kifejezettem nem jó, ha koffeinmentesen, rizstejjel és mandulasziruppal kérem a latte-t (na ez az, amitől egy igazi kávéimádó a falnak megy), akkor egész iható és még kaptam két órányi wifi jelszót is!

Három óra facebook és online kirakózás után már indult is a gépen Budapest felé. A reptéren pedig Marci várt, széles mosollyal és nagy öleléssel! <3